Amikor tudod…

Amikor tudod, hogy nem jő, de mégis várod,

Amikor tudod, hogy kár volt az egész, mégse bánod,

Amikor meglátod, és hevesebben dobog a szíved,

Amikor érzed, hogy érte remeg a két kezed,

Amikor várod, hogy újra eljöjjön a pillanat,

Amikor várod, hogy ismét odaadhasd neki magad,

Amikor vágyod hangját, és szavait,

Amikor naponta felidézed magadban az együtt töltött órák emlékét,

Amikor nézed mosolyát és két szemét,

Amikor vágysz arra, hogy megint feléd nyújtsa két kezét,

Amikor nem bírod már, hiszen kavarognak benned a szavak,

Amikor közeledben van, és alig bírod türtőztetni magad,

Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,

Amikor elhiszed, hogy mikor együtt voltatok Ő is megőrült érted,

Amikor megijedsz, mert rossz lenne nélküle,

Amikor újra aludnál, és ébrednél mellette,

Amikor jó lenne, ha újra veled lenne,

Amikor már önmagad harcolsz ellene,

Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,

Amikor döntesz, hogy miért is ne, hiszen egyszer élsz,

Amikor világossá válik, hogy bármilyen rossz, ez mégis jó neked,

Amikor tudod, hogy tilos, de mégis újra meg újra megteszed,

Akkor vedd tudomásul, hogy igenis SZERETLEK!