Alvin és a mókusok : Sajnálom

Valami nem jó, de nem ezt mondtad,
Mikor mind két kezemet fogtad,
Ahogy gyermekként néztem, nem láttam hibát,
És nem értettem a teóriát.

Tettem amit kell, törtem magam,
A holnap mégis bizonytalan,
Ami seggnyalás nélkül nem megkapható,
Ezért nem lettem gyárigazgató.

Én hallgatok rád, hogyha te mondod,
Higgy a tv-nek, ha ontja a mocskot,
Hogy legyek szingli, mert most az a menő,
És sok diplomás, azé a jövő.

Hát enyém lett hogy mit csak készül,
Magányosan remény nélkül.
2006-ban Magyarországon én biztos megtalálom!

Csak egy féreggé kell válnom,
És az ölembe hullik minden,
Azt mondják, nem is kellesz hánynom és megvalósul az álom,
És engem veregetnek vállon, csak legyen cipzár a számon,
De nekem nem kell ilyen áron.
Sajnálom!

Alvinra nem illik a punk szabály,
Nem úgy néz ki mint egy papagáj,
Pedig tarajom is volt, sőt jól ált nekem,
De ma már nem hordom, túl David Bakcham.
Ha nem hiszel nekem, csak figyeld a számat,
Ha félsz, állj odébb, mert ez fájhat.
Meglepődnék, de ez még várhat,
Bár építettek már szarból várat.
Nem bánom!

Csak egy féreggé kell válnom,
És az ölembe hullik minden,
Azt mondják nem is kellesz hánynom és megvalósul az álom,
És engem veregetnek vállon, csak legyen cipzár a számon,
De nekem nem kell ilyen áron.
Sajnálom!

Ha nem ezt vártad, hogy csalódtál bennem,
Hogy későn jöttem, mégis korán kell mennem,
Az agyam játszana velem, de a szívem képtelen.
Köszönöm nem.
Azt hiszem, nélküled is tudom hogy hol a helyem.
Azt hiszem, még jobban nyitva tartom a szemem.
Azt hiszem, egyedül is rájövök hogy mi jó nekem.
Azt hiszem, elengedheted mind a két kezem. Sajnálom!
Azt hiszem, nélüleded is tudom hogy hol a helyem. Sajnálom!
Azt hiszem, még jobban nyitva tartom a szemem. Sajnálom!
Azt hiszem, egyedül is rájövök hogy mi jó nekem! Sajnálom
Azt hiszem, elengedheted mind a két kezem!